A DearEmployee GmbH nevű, Konstanz (Németország) székhelyű vállalat EU-szintű felmérést készített a munkavállalók közérzetéről 416 vállalat 46 500 alkalmazottja körében. A cég éves jelentésben, a Workplace Insights Report 2024 kiadványban foglalta össze a felmérés eredményeit, amely szerint minden hetedik alkalmazott kiégettnek érzi magát.
A kiégés
A kiégést „érzelmi, mentális és fizikai kimerültség állapotaként” definiálják. A kifejezés az angol „burn out” szó szerinti fordítása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben egészségügyi kockázatként ismerte el.
Legalapvetőbb jelei a fokozott fáradékonyság és kimerültség, amely alvászavarokkal és ellazulási képtelenséggel párosul. További okai a túlzott teljesítménykényszer, a személytelen munkahelyi légkör és a munkahelyi konfliktusok a leggyakoribbak, de jelentősen erősítik az olyan külső hatások, amelyek megbetegíthetik az embert: határidők szorítása, saját szerep kétértelműsége, túl- és alulképzettség.
A felmérés szerint tavaly a válaszadók 18 százaléka számolt be rossz lelki egészségről, míg 2021-ben ez az arány 12 százalék. Ráadásul minden hetedik alkalmazott (14 százalék) azt mondta, hogy kiégettnek érzi magát.
Hiányzó munkahelyi rugalmasság
A felmérés szerint a Covid-járvány utáni trend az alkalmazottak visszatérése az irodákba, ami egyet jelent a kevésbé rugalmas munkavégzéssel. Ez sok munkavállalót zavar a frissen megszokott munkavégzési-szabadság után, ráadásul az érzelmi teher is megnőtt. Különösen érintettek azok az ágazatok, ahol sok ügyfélkapcsolat van, mint például a vendéglátóipar és a kiskereskedelem.
Számadatok
2023-ban a munkavállalók 19 százaléka már nem volt rugalmas a munkavégzés helyének megválasztásában. Ez a helyi rugalmasság jelentős, 14 százalékos csökkenésének felel meg 2021 óta. A munkaidő változása még szembetűnőbb. Jelenleg körülbelül 31 százalékuk számol be „merev munkaidőről” – ez 20 százalékkal több, mint 2021-ben. 2019-ben, vagyis a világjárvány előtt 33 százalék panaszkodott a munkahelyi rugalmasság hiányára, a munkavállalók 26 százaléka pedig a munkaidőre.
A megkérdezettek 60 százaléka egészségügyi kockázatnak tartja a cégében jelentkező időnyomást, míg 42 százalékuk stresszesnek tartja az ügyfelek vagy partnerek nem megfelelő viselkedését is.
A legterheltebb ágazatok
A jelentésből az is kiderül, hogy a mentális stressz az iparágtól is függ. Különösen a vendéglátásban dolgozók (21 százalék) érzik magukat kiégettnek, ezt követi a kiskereskedelem (20 százalék), az egészségügyi és szociális szolgáltatások (15 százalék), valamint az adminisztráció (15 százalék).
Azokban az iparágakban, ahol kevésbé van közvetlen ügyfélkapcsolat, lényegesen alacsonyabb a kiégés kockázata, például az informatika területén 11 százalék. Ezeken a területeken különösen magas az „érzelmi munkatartalom” és a „harmadik felek nem megfelelő viselkedése” említett tényezőkkel való érintkezés az ügyfelekkel.