A svájci St. Gallen Egyetem a Berner Krankenkasse közreműködésével "szociális egészség@munka" címmel tanulmányt tett közzé azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudjuk kihasználni a digitalizáció előnyeit anélkül, hogy veszélyeztetnénk a munkavállalók jólétét.

A tanulmány 
Legkésőbb a korona-járvány miatt sok szakmában az otthoni munkavégzés (legalábbis részben) az új megszokottá vált, azért is, mert ennek technológiai és logisztikai követelményei is adottak. De ez az „új normális” felveti azt a kérdést is, hogy az új munkamódszerekkel hogyan nőnek az egyén és a vállalat kockázatai. A tanulmány a német nyelvterületet (DACH) öleli fel, és a digitális munka világának a munkavállalók szociális egészségére gyakorolt hatásait vizsgálja. Íme a kutatás legfontosabb megállapításai: 

A mobil munkavégzés általánossá válik
A tanulmány azt mutatja, hogy a munkavállalók átlagosan heti két és fél, három mobil munkanapot részesítenek előnyben. Ez új szabadságokat, de kihívásokat is hoz. A legnagyobb kihívás a munka és a magánélet térben és időben történő szétválasztása a stressz elkerülése érdekében. A szabadidejüket aktívan eltöltő munkavállalók kevesebb stresszt élnek meg, még akkor is, ha sokat dolgoznak távolról. Ez aláhúzza a tudatos szabadidős tevékenységek, mint stresszkezelési stratégia fontosságát.

A „határigazgatás” kulcsfontosságú
A munka és a magánélet közötti aktív határkezelés jelentősen javítja a munkaképességet. Azok az alkalmazottak, akik világos határokat szabnak és lelkileg felkészülnek a munka előtt (reattachment), elkötelezettebbek a munkájuk iránt. Külön érdekesség, hogy a vezetők nehezebben tudnak kikapcsolódni szabadidejükben, ami a pozíciójuk nyomására és felelősségére utal. 

A társadalmi kohézió erősítése
A mobil munka veszélyeztetheti a társadalmi befogadást. Minél több alkalmazott dolgozik távolról, annál kevésbé érzik magukat beilleszkedve a csapatba. Ezért kulcsfontosságú a befogadás erős légköre, amely a hitelességen, az összetartozáson, az esélyegyenlőségen és a perspektívák sokszínűségén alapul. A szervezeteknek proaktív intézkedéseket kell tenniük a társadalmi kohézió erősítése és a mobil munka kockázati tényezővé válásának megakadályozása érdekében. Ezt például rendszeres csapatépítő tevékenységekkel és nyílt kommunikációval lehetne előmozdítani.

Vezetés a digitális korban
A sikeres vezetés digitális környezetben speciális digitális vezetői készségeket igényel. Az alkalmazottak jobban érzik magukat, és kevesebb konfliktus van a munka és a magánélet között, ha a vezetők rendelkeznek ezekkel a képességekkel. Az alkalmazottak és a vezetők közötti jó kapcsolat elősegíti a munka és a család összeegyeztethetőségét, és hozzájárul az általános elégedettséghez. Ez rávilágít arra, hogy a digitális szektor vezetői számára képzésre és fejlesztésre van szükség.