Bélyegzőt számtalan célból tudunk használni, de elsődlegesen üzleti, a napi munka megkönnyítése, illetőleg hobbi felhasználás esetén a dekoráció a legfőbb felhasználási célja. A bélyegző felhasználásának csak a fantázia szabhat határt.

Most az üzleti célú felhasználással foglalkozunk. Ha kézi számla kiállításhoz használjuk bélyegzőnket, cégünknek/vállalkozásunknak adatainak kiírását megspórolhatjuk.

A számla kötelező tartalmi elemeiről az ÁFA törvény 169. §-a rendelkezik. A bélyegző készítés során a bélyegzőnk adattartalmát ehhez szükséges igazítani.

Ennek megfelelően a számla kiállítójának az alábbi adatait kell feltüntetnie a számlán:

• Név:
  A név megjelöléshez teljes értékűen használható a cégkivonatban szereplő rövidített cégnév. Ugyanez igaz egyéni vállalkozókra is. Például, ha az egyéni vállalkozó neve: Kovács István Roland, akkor a bélyegzőn is a teljes névnek kell szerepelnie. Nem elegendő pl. a Kovács István. Sőt, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozása indításakor megjelölt egy fantázianevet, önmagában az sem elegendő a számlázáshoz. A név mindenképp szükséges. „Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.” - Az egyéni vállalkozók és egyéni cégek működését szabályozó 2009. évi CXV. törvény 16.§ (4) bekezdése
   
• Cím:
  A gyakorlatban sokszor felmerül, hogy az ÁFA törvény nem szabályozza pontosan: mit jelent az adózó címe. Székhelyet, vagy esetleg a bejelentett telephelyet? Vagy mindkettőt?

A gyakorlatban az adóhivatal minden olyan címet elfogad, melyet az adózó bejelentett hivatalosan akár székhelyként, akár telephelyként. A telephely bejelentését közvetlenül az adóhivatal felé szükséges bejelenteni, de teljesíthető közvetett úton, cégeljárás keretében az illetékes cégbíróság felé is. A székhely vagy telephely cím kérdése azon adózók esetében érdekes, akiknek a székhelye pl. a saját lakásukban van, de tevékenységüket egy bérelt ingatlanban, telephelyükön végzik, és a lakás címét azért mégsem szeretnék feltüntetni a bélyegzőn. Ők nyugodtan használhatják kizárólag a telephely pontos, bejelentett címét is.

• Cégjegyzékszám:
  Téves gyakorlat, hogy a cégjegyzésre kötelezettek a számlán fel kell tüntessék a cégjegyzékszámukat. Nem tartalmi eleme a számlának, adózási szempontból az adózót, értelemszerűen az adószáma azonosítja megfelelően. Amennyiben az adózó az Európai Unió más tagállamába is értékesít adó felszámítása nélkül, akkor a közösségi adószám feltüntetése is kötelező eleme a számlának. A közösségi adószám HU-val kezdődik, majd a cég adószámának első nyolc számjegye (törzsszám). Nem jár automatikusan, cégalapításkor, vállalkozás indításakor vagy később is lehet igényelni a NAV-tól. A cégjegyzékszám tehát nem kötelező tartalmi eleme a számlának.


• Adószám: (közösségi adószám, amennyiben az EU-n belül adó felszámítása nélkül számláz)
  Az adószám három részből áll. Az adószám feltüntetése kétféle módon szokványos, az első az elterjedtebb.

A három rész: az első 8 számjegy a törzsszám, a 9. számjegy az adózási státuszára utal (alanyi adómentes, ÁFA körös, EVA-alany, kiemelt adózó stb.), az utolsó két számjegy az adózó székhelye szerint illetékes területi adóhatóság kódja.

1. használati mód: 88888888 - 1 - 41

2. használati mód: 88888888141

Mindkettő helyes, de a gyakorlatban az 1. mód terjedt el. Figyeljünk oda, ha egyéni vállalkozók vagyunk, akkor az adószám nem azonos a magánszemélyek szinte minden esetben tévesen adószámnak nevezett adóazonosító jelével.

Csak érdekességképp: általános esetben egy számlára a vevő adószámát nem kell ráírni. A jogszabályok alapján erre a számla kiállítója nem kötelezhető, kivéve ha teljesülnek azok a speciális feltételek, melyek esetén már a vevői adószám feltüntetése is kötelezővé válik.

Kézi számlakiállítás esetében egy kizárólag belföldre értékesítő, normál szabályok szerint adózó cég ill. egyéni vállalkozó bélyegzője az alábbi adatokat kell hogy tartalmazza:

Cégek esetén:

Cégnév Kft
1000 Város, Példa utca 1.
Adószám: 9999999-9-99

Egyéni vállalkozó esetén:

Minta János e.v. (vagy kiírva: egyéni vállalkozó)
1000 Város, Példa utca 1.
Adószám: 99999999-9-99
Nyilvántartási szám: 99999999

Speciális kötelező szövegezések

Fontos, hogy bizonyos speciális esetekben a számlán plusz szövegezés is kötelezően feltüntetendő. Ezekhez érdemes egy külön kisebb bélyegzőt készíttetnünk, így a cégbélyegző univerzálisan használható marad, nem csúfítja pl. egy szerződés aláírásánál felesleges adóügyi kötelező felirat. Tudnunk kell, hogy ezen feliratok elmaradása egy esetleges adóhivatali ellenőrzéskor bírságot is jelenthetnek:

• "KISADÓZÓ": ha Te a KATA (Kis Adózók Tételes Adója) szerint számlázol
• "PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS": ha pénzforgalmi adózási módot választottál
• "ÖNSZÁMLÁZÁS": ha a terméket/szolgáltatást nem az ügyletet teljesítő (szállító), hanem a terméket beszerző (vevő) állítja ki
• "FORDÍTOTT ADÓZÁS": fordított áfa-s számla esetén (amikor az értékesített termék/szolgáltatás után a vevő az adófizetésre kötelezett)
• "KÜLÖNBÖZET SZERINTI SZABÁLYOZÁS - UTAZÁSI IRODÁK": utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetén
• "KÜLÖNBÖZET SZERINTI SZABÁLYOZÁS - HASZNÁLT CIKKEK": használt ingóság értékesítése esetén
• "KÜLÖNBÖZET SZERINTI SZABÁLYOZÁS - MŰALKOTÁSOK": műalkotások értékesítése esetén
• "KÜLÖNBÖZET SZERINTI SZABÁLYOZÁS - GYŰJTEMÉNYDARABOK ÉS RÉGISÉGEK": gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén

Amennyiben a számlát a cég pénzügyi képviselője állítja ki (pl. könyvelő), az ő neve, címe, adószáma is kötelező eleme a számlának.

Mit lehet még célszerűen a bélyegzőre írni?

• Bankszámlaszám:
  Ha átutalásos fizetési móddal is állítunk ki számlát, mindenképp célszerű ezt is a bélyegzőre írni.


• Web-, e-mail cím, telefonszám:
  Később könnyebben elérhet minket egy korábbi vásárlónk, ha máshonnan nem is, de a számláról megnézheti a kontakt adatainkat.


• Sorszámozás:
  Ha a vállalkozásunk több bélyegzőt használ, és bármikor szükséges lehet a használt bélyegzők ill. a bélyegzőnket használó alkalmazottak megkülönböztetése, célszerű sorszámozást elhelyezni.


• Speciális jelölés:
  Ez egy olyan jelölés a bélyegző szövegében, amit egy hamisító biztosan nem vesz észre: azonban mi már ránézésre tudjuk, hogy a saját bélyegzőnk lenyomatát használjuk-e.

Hogyan lehet egy szerződést cégszerűen aláírni? Avagy mitől lesz egy aláírás cégszerű? (Bélyegző általános használatra - szerződésekre, bankoláshoz stb.)

Nos, ha mi egy céget képviselünk, akkor rendelkezünk ügyvéd által készített "Aláírási mintával" vagy közjegyző által készített "Aláírási címpéldánnyal" (ezentúl csak aláírási mintának nevezzük az egyszerűség kedvéért). A kettő közötti különbségbe most ne menjünk bele, a képviseletre jogosultságot mindkettő hitelesen igazolja, ahogyan a céges szerződések mögé ezen dokumentumokból egy másolatot is illik becsatolni.

Cégszerű aláírás: a társasági szerződésben a cég hivatalos képviseletére jogosult személynek a cég nevében, az aláírási címpéldányban foglaltak szerint, vagy a cégjegyzésre jogosult személy meghatalmazása alapján teljesített aláírása, amely a cég előírt, előnyomott, illetve nyomtatott neve alá történő aláírással történik.

Tehát, ha egy szerződés végén van egy pontozott vonal, alatta a "megrendelő" szó, és mi fölötte aláírunk, akkor az nem cégszerű aláírás. Vagy eleve odanyomtatják a cégünk nevét, és mi alatta / fölötte írunk alá, vagy fogjuk a jól megtervezett cégbélyegzőnket és odanyomjuk az aláírásunk alá / fölé (ahogyan aláírás-mintánk rendelkezik erről). E nélkül a céges szerződést természetes személyként írjuk alá, és ez akár eleve semmisnek is tekinthető.

Soha ne nyomjuk a bélyegzőnket az aláírásunk közepébe! Az nem cégszerű aláírás. Fontos, hogy a cégbélyegzőn a fent említettek szerint a cég neve szabályosan szerepeljen!

 Bélyegző készítéssel kapcsolatos igényed jelezd ügyífélszolgálatunknak a cegellatas@vectraline.hu e-mail címen, vagy a Kapcsolat menüben található elérhetőségünkön.