A fánk a farsanggal szorosan összekapcsolódik, hiszen a farsangi időszak egyik legismertebb és legkedveltebb édessége a farsangi fánk. A hagyomány szerint a fánk bőséget, szerencsét és jólétet hoz, ezért különösen fontos szerepet kapott a téltemetéshez, tavaszváráshoz kötődő ünneplésekben.

A farsang és a fánk eredete
A farsang maga egy több évszázados hagyománnyal bíró időszak, amely a vízkereszttől (január 6.) egészen hamvazószerdáig tart. Ez a báli szezon és a nagy mulatozások időszaka, amelyben a bőséges étkezés is központi szerepet kapott, hiszen a nagyböjt előtt az emberek szerettek jókat enni-inni.

A fánk eredete több helyről eredeztethető: vannak, akik úgy vélik, hogy az osztrák Krapfenből származik, míg mások a török bejglihez hasonló édességekkel hozzák összefüggésbe. Magyarországon már a 19. században is népszerű volt, és egyre inkább a farsangi ünnepségek elmaradhatatlan részévé vált.

Miért pont a fánk lett a farsang “hivatalos” desszertje?

• A farsangi időszakban hagyományosan bőséges, zsíros ételeket fogyasztottak, hiszen a tél végén az embereknek szükségük volt energiára.
• A bő olajban sütött ételek, mint a fánk, a jólétet és a gazdagságot szimbolizálták.
• Hiedelem szerint, ha valaki farsangkor fánkot eszik, az elkerüli az éhínséget és az ínséget az év során.

Ilyen a klasszikus farsangi fánk:
A klasszikus farsangi fánk (vagy szalagos fánk) egy könnyű, élesztős tészta, amelyet bő olajban sütnek, majd porcukorral meghintve és lekvárral kínálva fogyasztanak. Nevét a közepén található világos „szalagról” kapta, amely a megfelelő sütési technika eredménye

Mivel szereted a fánkot? Mogyorókrémmel? Vagy lekvárral?

Fánk mellé egy kis gyümölcstea?