A legnagyobb vezetők is egyszer kezdők voltak és elkövettek kisebb-nagyobb, vagy éppen hatalmas hibákat. Tanultak belőle? Kiderül a közösségi médiából.
Tényleg léteznek hibák?
Tulajdonképpen már két éves a történet, ami világtrendet indított a szakemberek körében. 2021 júniusában valaki egy üres teszt e-mailt küldött több ezer HBO Max-ügyfélnek azzal a tárgysorral, hogy „Integrációs teszt email”. A streaming szolgáltató a Twitteren kért elnézést az esetért ügyfeleitől – és azt is írta: „Igen, a gyakornok volt.”
Azután kiderült, mások is követnek el hibákat, amiknek kiteregetésére és a hibák feldolgozására kimondottan alkalmas a közösségi média – így jött létre a #DearIntern, azaz a „kedves gyakornok” hashtag. Azután a dolog tovább fejlődött és mostanra a TikTokon , a Twitteren és a LinkedInen, több nagyon sikeres szakember is mesél a saját hibáiról, amelyeket még akkor követtek el, amikor elkezdték karrierjüket. A #DearIntern humoros formában működik és nagy vállalatok is részt vesznek benne.
Szórakoztató és oktató
A felhasználói történetek gyakran szeszélyesek és többnyire szórakoztatóak. Sokan, akik megosztják egymással a gyakornoki időszakból származó bukásukat, most nagy felelősségű pozícióban vannak, vagy saját céget alapítottak. Kínos helyesírási hibákról, hibás e-mail mellékletekről és információkról van szó, amelyek nem jutottak el a megfelelő címzettekhez.
A hibakultúra
Ami összeköti a sok szakembert, akik megosztják történeteiket a #DearIntern alatt az a hibák legfontosabb része, vagyis az, hogy beszámolnak arról is, hogy mit tanultak belőle. Legyünk alaposak, figyeljünk a részletekre, és így tovább. Hasonlóan fontos azt kiemelni, hogy milyen és mennyire fontos volt az akkori menedzser reakciója – és hogyan formálja még ma is az illető saját vezetési stílusát.
Az egészséges szervezetek hibakultúrája nyitott, amelyben a hibákat tanulási lehetőségnek tekintik. Emellett működik egy támogató környezet, és a vezetők beszélnek a saját hibáikról is, és arról, hogy azokat hogyan dolgozták fel. Azoknál a vállalatoknál, ahol a hibázásnak „mérgező kultúrája” van, a büntetéstől való félelem miatt a hibák többnyire rejtve maradnak. Ez a munkavállalók passzívabb viselkedéséhez is vezet.