Mi a demencia? Az embereknél egyebek közt a rövid távú emlékezet gyengülése, gyakori feledékenység, kommunikációs és döntéshozatali nehézségek, tervezés és problémamegoldás nehézségei. Persze, az embereknél több ilyen ismérve is van a demenciának, de ha vállalati szempontból nézzük, már ennyi is elég ahhoz, hogy a cégnek már rövid távon is komoly gondjai legyenek.
A tapasztalat jelentősége
Magyarországon a 2020-as évektől a 2030-ig terjedő időszakban nagyságrendileg 140 000 – 150 000 kis- és középvállalkozás (valamint társas vállalkozás) áll vagy állhat a generációváltás és az utódlás problematikája előtt. Az 1990-es évek, illetve annak közelében alapított cégek vezetői vagy már váltottak vezetőt, vagy a váltás előtt állnak – ami nem könnyű feladat, mivel a vezetői tudás és tapasztalatok átadása gyakran generációs ellentéteken is műlik.
Sok kis- és középvállalkozás alábecsüli a tapasztalat és a kulcsfontosságú döntéshozatali kontextus elvesztését az utódlástervezés során. A tulajdonos - felsővezetők esetében gyakran olyan tudás vész el, amelyet a megmaradt csapatok aligha tudnak pótolni.
Demens akadályok
Azok, akik kizárólag ügyvédek, adótanácsadók és értékelési modellek segítségével tervezik az utódlást, figyelmen kívül hagyják a vállalat valódi értékét: a távozó tulajdonos által birtokolt implicit tudást – azaz az utódlás sikerét a vállalati demencia elkerülése jelenti.
Amikor az üzleti utódlásról van szó, a hangsúly szinte mindig három dologra redukálódik: finanszírozásra, értékelésre és jogi kérdésekre. Ami hiányzik, az az, ami valóban fenntart egy vállalatot: a kontextus. Például: Miért bánnak így ezzel az ügyféllel? Miért van a termelési folyamat egyes részein másképp beállítva, mint általában? Miért az A beszállító a jobb választás a magasabb árak ellenére?
Fejben dől el
A becslések szerint a releváns üzleti ismeretek 70 százaléka kizárólag az emberek fejében él. Ez nem arra a műszaki szakértelemre utal, amely gyakran (bár hiányosan) dokumentálva van a kézikönyvekben, ISO-folyamatokban és CRM-rendszerekben. Inkább arra a tapasztalatra, amely a jó döntéseket valóban kiváló döntésekké alakítja.
Egy üzleti utódlás során ez a tudás abban a pillanatban elvész, amikor az irányítást utoljára átvevő személy elhagyja az irodát. A tőzsde nemrégiben szembetűnő példát mutatott erre a mechanizmusra, amikor a BioNTech alapítói lemondtak, és a részvényárfolyam órákon belül kétszámjegyű zuhanást mutatott. Egy átlagos családi vállalkozásokban nincs olyan részvényárfolyam, amely azonnal feltárná a kárt. Ez sokkal finomabban nyilvánul meg: a megbomló ügyfélkapcsolatokban, a rosszul meghozott befektetési döntésekben és a termelési folyamatokban, amelyek látható ok nélkül hirtelen leállnak.
Az utódlástervezés vakfoltja
A szisztematikus tudásmegőrzés a kkv-knál a kivétel, nem pedig a szabály. A Passaui Egyetem és az Arizonai Állami Egyetem kutatói a „Fading Memories” című tanulmányukban bemutatják, hogy ezt a tudásvesztést hogyan súlyosbíthatja a mesterséges intelligencia használata: Amint a mesterséges intelligencia átveszi a rutinfeladatokat, az alkalmazottak ritkábban használják tapasztalati tudásukat, elfelejtik azt, vagy elhagyják a vállalatot – és végül hiányzik az emberi szakértelem, amely képes lenne korrigálni a mesterséges intelligencia modelljeit. A szerzők ezt mesterséges intelligencia tudáscsapdának nevezik.
Néhány alap-tipp a tulajdonosok és jogutódok számára a gyors ellenőrzéshez:
Melyik az a három-öt munkatárs, akiknek van annyi kontextusa, hogy a távozásuk kritikus lenne?
Dokumentált-e, hogy a legfontosabb ügyfélkapcsolataid miért működnek úgy, ahogy, vagy ez a tudás csak az értékesítési vezetőség fejében létezik?
Van folyamatuk a napi munka során szerzett tapasztalati tudás rögzítésére?
Vajon a következő generáció tudja, miért vallottak kudarcot a korábbi döntések, vagy újra el kell majd követniük ugyanazokat a hibákat?